A polgári elhárítás
A polgári elhárítás alapvető célja a megelőzés. Megelőzni azoknak a kockázatoknak a bekövetkezését, amelyek hazánk szuverenitását, biztonságát és belső rendjét fenyegetik. Ennek keretében megismerni, észlelni, azonosítani és megszüntetni a rejtett, leplezett veszélyeket, valamint a megszerzett információk átadása révén támogatni a kormányzati döntéshozatalt. Mindennek elengedhetetlen feltétele a hazai és külföldi társszolgálatokkal és rendvédelmi szervekkel való kölcsönös együttműködés.

Polgári elhárítás főbb területei
A polgári elhárító tevékenység számos területet érint. Ezek fókusza a biztonsági helyzet függvényében változhat, s új kockázatok és kihívások is jelentkezhetnek.
kémelhárítás

Az ellenérdekelt titkosszolgálatok jellemzően a kormányzati döntéshozatal, a politikai, pénzügyi-gazdasági és innovációs folyamatok alakításában, valamint a meghatározó közintézmények és szervezetek munkatársai irányába törekednek információszerzésre vagy befolyásolásra alkalmas kapcsolatok kialakítására. Ennek megfelelően az Alkotmányvédelmi Hivatal kémelhárítási tevékenységének egyik kiemelt feladata az ellenérdekelt titkosszolgálatok törekvéseinek felderítése, megakadályozása, logisztikai hátterének felfedése. Módszereik megismerése alapvető nemzetbiztonsági érdek, hiszen az Alkotmányvédelmi Hivatal így tudja szavatolni, hogy Magyarország szabadon és külső befolyásoktól mentesen alakítsa kül-, biztonság-, nemzet- és gazdaságpolitikáját.
Gazdaságbiztonság

A gazdasági érdekek védelme a nemzet biztonságának egyik alappillére. Ezáltal az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is az egyik súlyponti feladata a gazdaságot veszélyeztető, valamint a pénzügyi rendszer működésére kockázatot jelentő személyekkel és törekvésekkel szembeni fellépés. Az Alkotmányvédelmi Hivatal kiemelt figyelmet fordít az uniós és hazai költségvetési források védelmére, a pénzpiaci szektor stabilitására, a tőkepiaci szolgáltató szektor törvényes működésére és a pénzmosás elleni fellépés támogatására.
Migráció

Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben megélénkült az Európai Unió felé irányuló migráció. Bár Magyarország továbbra is tranzitország szerepet tölt be, évről évre jelentős mértékben növekszik azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik hazánkban kívánnak munkavállalási, tanulmányi és egyéb célból tartózkodni. Az idegenrendészeti eljárásokhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok és visszaélések felderítése érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégzi a magyar állampolgárságért, letelepedési és tartózkodási engedélyért folyamodó, vízum iránti kérelmet benyújtó, hontalan státusz megállapítását, valamint a menekültkénti elismerésüket kérő személyek nemzetbiztonsági szűrését. Ennek eredményeként – az eljárástól függően – szakhatósági, illetve nemzetbiztonsági véleményt bocsát ki.
Alkotmányvédelem

Az alkotmányos rendet veszélyeztető szervezetek tevékenysége, amely jellemzően az államigazgatás és a közintézmények jogszerű működését érinti, negatívan hathat a közigazgatás, a közbiztonság és az igazságszolgáltatás hatékony, jogellenes befolyástól mentes működésére. Számos esetben találunk rá példát, hogy az ellenérdekelt titkosszolgálatok ezeket a szervezeteket saját céljaikra is felhasználják. Az Alkotmányvédelmi Hivatal Magyarország jogállami, demokratikus berendezkedésének védelme és biztosítása érdekében felderíti és elhárítja a hazánk alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket.
Exportellenőrzés

Az Alkotmányvédelmi Hivatal exportellenőrzés tevékenységének célja a haditechnikai eszközök, a nukleáris, biológiai, vegyi és radiológiai tömegpusztító fegyverek, valamint ezek hordozó eszközei, a gyártásukhoz, előállításukhoz, fejlesztésükhöz szükséges termékek és technológiák, továbbá a szakszerű működtetésükhöz szükséges szaktudás és információk ellenőrizetlen terjedésének felderítése és megakadályozása. Ennek során az Alkotmányvédelmi Hivatal közreműködik a konfliktusos zónákba szánt exporttevékenységek monitorozásában, a nem békés célú felhasználások felderítésében és megakadályozásában, illetve a végfelhasználások fedésére használt kerülőútvonalak, elkövetési módozatok feltárásában.
Nemzetbiztonsági védelem, intézményvédelem

Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatkörében megjelenő nemzetbiztonsági védelem jelenti egyrészt a meghatározott tisztséget betöltő személyek és a tevékenységükhöz kötődő védett információk jogellenes megszerzésére irányuló, másrészt a nemzetgazdasági és kormányzati szempontból fontos intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok zavartalan működését veszélyeztető leplezett törekvések megelőzését, felderítését és elhárítását. Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzését, amelynek keretében megbízhatósági vizsgálatot is lefolytathat. (A nemzetbiztonsági szolgálatok – köztük az Alkotmányvédelmi Hivatal – saját állományuk tekintetében maguk látják el a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzést.)
Megbízhatósági vizsgálat
Az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégzi a kormányzati szervek törvényben meghatározott jogviszonyban álló alkalmazottjainak megbízhatósági vizsgálatát.
A megbízhatósági vizsgálat célja a korrupció visszaszorítása; azoknak a személyeknek a kiszűrése, akik hivatali helyzetükkel visszaélve bűncselekményt követnek el, súlyosan károsítva ezzel a közbizalmat és a közszolgálat társadalmi megbecsülését.
A megbízhatósági vizsgálat a valóságban is előforduló mesterséges élethelyzet létrehozásával annak ellenőrzése, hogy az érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének, a jogszerű, befolyásmentes feladatellátás követelményének.
A megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója határozattal rendeli el; lefolytatására az ügyész jóváhagyásával kerülhet sor ugyanazon személlyel szemben maximum három alkalommal évente. Időtartama 15 nap, amelyet a főigazgató további 15 nappal meghosszabbíthat. Az érintett személyt az eljárás befejezéséről 15 munkanapon belül tájékoztatni kell.
Bűncselekmény gyanúja esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal haladéktalanul feljelentést tesz, és átadja az általa összegyűjtött adatokat, ellenkező esetben a beszerzett adatokat a törvényi előírások szerint megsemmisíti.