Az Alkotmányvédelmi Hivatal története 1990 után

A rendszerváltás folyamata és a demokratikus alkotmányos rendszer kialakulása megteremtette a lehetőséget a jogállami alapelvek szerint működő nemzetbiztonsági szolgálatok létrejöttének. A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény, valamint a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendelet hatályba lépését követően – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok egyikeként – alakult meg az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelőd szerve, a Nemzetbiztonsági Hivatal.

Hosszú előkészítő folyamat után az Országgyűlés 1995 decemberében fogadta el a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt (Nbtv.), amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő részletességgel szabályozta a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatrendszerét, jogállását, a titkos információgyűjtés szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenység alapelveit és parlamenti ellenőrzését. Az Nbtv. eredményesen teremtett egyensúlyt a szolgálatok hatékony működése, valamint a jogállami és demokratikus alapértékek védelme között, emellett a jogszabály 1996. márciusi hatályba lépéséhez köthető – az 1990 után a Nemzetbiztonsági Hivatal szervezeti rendjébe illesztett, a hazai társszolgálatok és a rendvédelmi szervek számára műveleti-technikai háttértámogatást nyújtó – Nemzetbiztonsági Szakszolgálat önállóságának megteremtése is.

A 2010 tavaszán megalakult Országgyűlés által elfogadott Nbtv. módosítás eredményeként a kormányzati irányítás szintjén megvalósult a rendvédelmi és a hazai irányultságú polgári nemzetbiztonsági tevékenység integrációja: az Alkotmányvédelmi Hivatal – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együtt – a belügyminiszter irányítása alá került. A Hivatal az elmúlt években a hazai társszervekkel, valamint az Európai Unió és a NATO tagállamok partnerszolgálataival hatékony együttműködésben teljesítette a tevékenységére vonatkozó jogszabályok, illetve a 2012-ben elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia által meghatározott feladatait, amelyek fókuszpontjában Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek védelme áll.