Az AH közreműködése az idegenrendészeti eljárásokban

Az Nbtv. 5. § g) pontja értelmében az AH végzi a letelepedési engedélyt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért, honosításért folyamodó, valamint – az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.
E tevékenysége keretében mind a legális, mind az illegális migrációval kapcsolatos feladatokat ellátja, amellyel hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, illetve az Európai Unió tagállamaira veszélyt jelentő személyek – terroristák, bűnözők stb. – ne léphessenek a közösség területére. A megfelelő munkavégzéshez az AH szoros együttműködést alakított ki a magyarországi rendvédelmi – kiemelten a határrendészeti – szervekkel, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal.

 

Migráció és emberkereskedelem

A Magyarország schengeni csatlakozását követően megélénkült az országon keresztül haladó legális és illegális migráció. Magyarország a nemzetközi migrációs rendszerben továbbra is tranzitország szerepét tölti be, mindeközben jelentős azoknak a külföldieknek a száma, akik az országba munkavállalási, tanulmányi, illetve egyéb célból érkeznek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal sajátos eszközeivel hozzájárul a migráció területén jelentkező közigazgatási feladatok biztosításához. Ellátja a jogszabályokban (a 1995. évi CXXV. törvényben, illetve a 2007. évi I. és II. [migrációs] törvényekben) előírt – legális migrációhoz kapcsolódó – feladatokat, azonosítja az illegális migrációs cselekményeket, azok szervezőit, a visszaélésekben részt vevő csoportokat. A Hivatal illegális migrációt érintő felderítő tevékenységének központjában – az európai uniós migrációs irányelvek alapján kialakított – hazai intézményrendszer rendeltetésszerű működését veszélyeztető, a jogszabályok által biztosított törvényes bevándorlási lehetőségek kijátszásban részt vevő személyek és szervezetek tevékenységének azonosítása és elhárítása áll.

 

Legális migráció

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak alapján az AH végrehajtja a magyar állampolgárságért, letelepedési- és tartózkodási engedélyért folyamodó, a vízum iránti kérelmet benyújtó, hontalan státusz megállapítását, valamint a menekültkénti elismerésüket kérő személyek nemzetbiztonsági szűrését.
Letelepedési és menekültügyi, valamint hontalanság megállapítására irányuló eljárás keretében szakhatósági véleményt ad ki; állampolgársági, tartózkodási engedély, valamint vízumeljárásokban nemzetbiztonsági véleményt nyilvánít.
Az eljárások lefolytatására a különböző migrációs vonatkozású jogszabályok is irányadók, amelyek részletesen meghatározzák a Hivatal feladatait. Ezek az alábbiak:

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról;
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról;
2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról;
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról;

 

Illegális migráció

A Hivatal kiemelt figyelmet fordít az illegális csatornákon keresztül zajló migráció felderítésére. Nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy az illegális migrációnak más bűncselekmények (okirat-hamisítás, pénzmosás, kábítószer-csempészet és -kereskedelem, prostitúció, gyerek- és szervkereskedelem, korrupció stb.) a kísérő jelenségei. Felderítésük – Magyarország schengeni külső határai következtében – nem csupán tagállami, hanem közösségi szempontból is kiemelt felelősséget jelentő, és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek összehangolt munkáját igénylő feladat. Az illegális migráció szempontjából hazánk elsősorban tranzitországnak tekinthető.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal súlyának megfelelő módon foglalkozik az illegális migrációhoz kapcsolódó törekvésekkel, illetve az azokat kiváltó jelenségek hátterével. A Hivatal tevékenysége során keletkező információk átadásával segíti az érintett rendvédelmi szervek, valamint a külföldi partnerszolgálatok munkáját.

 

Embercsempészés

Az illegális migránsok jelentős része a nemzetközi embercsempész-hálózatok közreműködésével érkezik a Magyarország területére. Az embercsempészettel elsősorban magyar, albán, koszovói albán, román, ukrán, moldáv és szerb állampolgárok foglalkoznak. Tevékenységüket a magas szintű konspiráció, a határokon átnyúló mobilitás képessége, a kiváló logisztikai háttér, a modern kommunikáció eszközeinek használata jellemzi.

Magyarországon három fő embercsempész-útvonal halad át. Napjainkban, a legnagyobb számban a Balkánon keresztül érkeznek migránsok az ország területére, de fontos megemlíteni az Oroszország és Ukrajna irányából, többnyire az ázsiai és afrikai országokból származó személyeket szállító migrációs csatornát, illetve a Románia felől a török és a moldáv állampolgárok tranzitálását biztosító útvonalat is.

Az illegális migránsok körében továbbra is jelentős az afgán és a szerb (koszovói albán) állampolgárok száma. Többségük a magyar–szerb határszakaszon, nagyobb csoportokban érkezik az ország területére, majd egy részüket gépkocsival szállítják tovább
Nyugat-Európa irányába. Az illegális határátlépés során elfogott személyek legnagyobb része menekültstátuszért folyamodik.

 

Hamis okmányok, túltartózkodás

Számos esetben előfordul, hogy legálisan Magyarországra érkező személyek azt követően, hogy vízumuk, vagy tartózkodási engedélyük érvényessége lejár, továbbra is az ország területén maradnak és a hatóságok látóköréből kikerülve válnak illegális migránsokká. E visszaéléstípus jelentős mértékben tapasztalható ázsiai származású állampolgárok esetében. Mások a hatóságok megtévesztésére alkalmas, hamis, hamisított, vagy más személy részére kiállított dokumentumok felhasználásával tesznek kísérletet beutazási, vagy különböző jogcímen történő tartózkodást biztosító engedély megszerzésére.

 

Névházasságok

A Magyarországon – az európai uniós, illetve a schengeni csatlakozást követően – folyamatosan emelkedik azon vegyes házasságok száma, amelyek fiktív életközösségen alapulnak. Ezek az ún. névházasságok nemcsak Magyarországon, hanem az EU más tagállamaiban is gyakoriak. Elsősorban az afrikai, ázsiai és közel-keleti országokból származó személyek kísérelnek meg névházasságok kötésével vízumot, vagy tartózkodási engedélyt szerezni. Többségük az interneten keresztül olyan kapcsolat kialakítására törekszik, mely rövid időn belül házasságkötéshez vezet. E módszer szervezett formája is ismert, ha ezt közvetítők útján és a kiválasztott (jellemző módon hátrányos helyzetű) személynek anyagi ellenszolgáltatást felajánlva bonyolítják. A család egysége elvének biztosítása az Európai Unióban elsődleges jogelv, ezért rendkívül nehéz annak bizonyítása, hogy az ehhez szükséges feltételek valóságosak-e, a párkapcsolat kialakításának nincs-e mögöttes szándéka. A házasságkötéssel szerzett státusszal legalizálhatják tartózkodásukat a közösség területén, a megszerzett jogosultsággal az érintettek szabadabban utazhatnak az Európai Unió más tagállamaiba, ami azért veszélyes, mert tapasztalataink szerint bűnözői körökhöz tartozó, vagy szélsőséges tevékenységet folytató személyek is élhetnek ezzel a lehetőséggel, ez pedig fokozott biztonsági kockázatot jelenthet Magyarország, illetve az európai közösség számára. Az érdekházasságok mellett az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá válik, hogy a magyarországi státusszerzés érdekében a külföldi állampolgárok velük valós rokoni kapcsolatban nem lévő – általuk a valóságban nem ismert – gyermekre vonatkozóan teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesznek. E módszer tekintetében szintén szervezettszerűséget tapasztalunk.