Gyakran Ismételt Kérdések

Az Alkotmányvédelmi Hivatalról általában:

1.) Titkosrendőrség vagy titkosszolgálat az AH?

Egyik sem. A polgári demokráciák nem működtetnek „titkosrendőrséget”, hiszen az – jellemzően – a diktatúrák elnyomóeszközeként funkcionál és politikai jellegű adatgyűjtést folytat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal működésének jogi kereteit megteremtő törvényben (1995. évi CXXV. törvény) a „nemzetbiztonság” meghatározás szerepel és nem a titkosszolgálat, ahogy gyakran nevezik a médiában. Igaz, hogy a Hivatal bizonyos feladatainak megoldása érdekében – törvényi felhatalmazás alapján – titkosszolgálati eszközöket és módszereket alkalmaz, de ennek jogszerűsége felett a kijelölt bírák, illetve az igazságügyi miniszter őrködnek.

2.) Őriz-e a Hivatal a pártállami múlthoz köthető iratanyagokat?

Ezen iratok őrzésére jött létre 1996-ban a Történeti Hivatal, amely 2003-ban Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárává (ÁBTL) alakult át. A levéltárral az AH kiegyensúlyozott együttműködést folytat a tárgyban. A vonatkozó jogszabály (a 2003. évi III. törvény) alapján a Hivatal az őrzésében lévő, az egykori állambiztonsági szervekhez köthető iratokat döntően átadta az ÁBTL számára.

3.) Akkor mi titkos az AH működésében?

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény a Hivatalt feljogosítja arra, hogy megfelelő kontroll mellett, titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel, célhoz kötötten titkos (azaz az érintett személy, vagy szervezet tudta nélkül zajló) információgyűjtő tevékenységet végezzen. A köznyelvben gyakran hallható lehallgatás és megfigyelés például egyaránt titkosszolgálati eszköznek, illetve módszernek minősül.

Az AH tevékenységét érintő kérdések

1.) Milyen kérdésekkel, beadványokkal, panaszokkal lehet az AH-hoz fordulni?

Az AH-nak bejelenthető minden olyan értesülés, ismeret, valamint információ, amely a nemzet biztonságának veszélyeztetésére vonatkozik és a törvény alapján a Hivatal hatáskörébe tartozik. Amennyiben a megkeresés rendőrség vagy más rendvédelmi szerv hatáskörébe tartozik, a további teendőkről tájékoztatást adunk.

2.) Foglalkozik-e a Hivatal e-mailen bejelentett panaszokkal, kérdésekkel?

Amennyiben a panaszos vagy bejelentő azonosítható, foglalkozik a bejelentéssel. Az eljárás során azonban a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV., valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kell eljárnia, így választ csak abban az esetben adhat, ha az a törvényi feltételeknek megfelel.

3.) Ki hatalmazza fel az AH-t, hogy megfigyeljenek, lehallgassanak állampolgárokat?

Az Alkotmányvédelmi Hivatalt az Országgyűlés – az 1995. évi CXXV. törvényben – hatalmazta fel ilyen feladatok végrehajtására. E törvény szerint az AH nyílt és titkos információgyűjtés eszközrendszerével segíti elő a Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal csak szigorú, a törvényben meghatározott feltételek mellett korlátozhatja a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető állampolgári jogokat. A titkos információgyűjtésre a Hivatal javaslatot tesz, de azt kizárólag az igazságügy-miniszter, vagy a Fővárosi Törvényszék kijelölt bírója engedélyezheti.

4.) Foglalkozik-e az AH az ipari kémkedés elhárításával?

Az ipari kémkedésre nem egy titkosszolgálat, hanem általában egy konkurens vállalat ad megbízást. Az illetéktelenül megszerzett információkkal a vállalatok jelentős kutatási, fejlesztési költségeket takaríthatnak meg, a másik fél stratégiájának ismeretében megelőzhetik versenytársaikat.
A gazdasági hírszerzés – ellentétben az ipari kémkedéssel – viszont az egyes országok gazdasági érdekei ellen irányuló információszerző tevékenység, amelyet egy másik állam titkosszolgálatának megbízásából végeznek. E tevékenység felderítése és megakadályozása az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata.

5.) Igaz-e, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hozzáférnek az államigazgatásban használt számítógépes adatbázisokhoz?

Közvetlenül nem, de feladataik teljesítése érdekében – az adatkérés jogalapjának és céljának megjelölésével – adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell. A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről.

6.) Mire használja az AH az összegyűjtött információkat?

Az AH információgyűjtő tevékenysége nem öncélú, azt az Nbtv., továbbá a mindenkori kormányzat ciklikusan frissített, konkrét feladat meghatározása alapján folytatja. A keletkezett információkkal célja a kormányzati döntéshozatal hatékony támogatása, a Magyarország és az itt élők biztonságának garantálása. Ennek érdekében a tudomására jutott adatokat rendszerezi, központilag értékeli és elemzi, majd – indokolt esetben – a megfelelő kormányzati szereplőket tájékoztatja.

Mivel Magyarország az Európai Unió, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja, a Hivatal a társ- és rendőri szervekkel, valamint egyes külföldi titkosszolgálatokkal folytatott szoros együttműködés keretében folyamatos információcserét folytat, így számukra számos adatot ad át.

7.) Miért fontos a nemzetbiztonsági ellenőrzés?

A nemzetbiztonsági ellenőrzések elvégzésének alapvető célja azon körülmények, esetleges kockázatok felderítése, amelyek által a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat. Ez ugyanis nemcsak az adott személy, hanem a Magyarország biztonságára is negatív hatást gyakorolhat. Erről bővebben itt.

8.) Mire való az iparbiztonsági ellenőrzés?

Az 1995. évi CXXV. törvény m) pontja értelmében az Alkotmányvédelmi Hivatal a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket. Az ellenőrzések célja, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében garantálható legyen a NATO minősített adatainak biztonságos kezeléséhez szükséges feltételek megteremtése. Az iparbiztonsági ellenőrzés keretében az Alkotmányvédelmi Hivatal hozzájárul a „Minősített NATO Beszállításra Alkalmas” cím elnyeréséhez. Erről bővebben itt.

9.) Mi az az irányadó jegyzék?

Az irányadó jegyzék az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett, azon gazdasági szereplők listája, amelyek alkalmasak arra, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerint kiírt beszerzési eljárásokon részt vegyenek. A lista tartalmazza az adott gazdasági társaság nevét, címét, főtevékenységét, ha rendelkezik Telephely Biztonsági Tanúsítvánnyal, annak minősítési szintjét, a jegyzékre vétel dátumát és az utolsó cégellenőrzésének dátumát. Erről bővebben itt.

10.) Foganatosíthat-e őrizetbe vételt az AH?

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a törvény szerint nem rendelkezik ún. intézkedési jogosítványokkal, ennek megfelelően őrizetbe vételi eljárást csak a rendőri szervekkel együttműködésben hajthat végre.


Az AH munkatársaival kapcsolatos kérdések

1.) Bárki jelentkezhet az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz?

Az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársa lehet bárki, aki megfelel a felvételi követelményeknek. A felvételi eljárás objektív folyamat, amely több szempontból is vizsgálja a titkosszolgálati feladatok végrehajtására jelentkezők alkalmasságát. Az itteni munkát férfiak és nők egyaránt végezhetik, tehát nem kimondottan katonás-férfias pályáról beszélünk.

2.) A Hivatal munkatársai katonáknak vagy rendőröknek minősülnek?

Az AH munkatársai a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, sem rendőrnek, sem katonának nem minősülnek, speciális közszolgálati jogviszony alanyai. A hivatali munkarendet a fegyveres szervekre jellemző fegyelem, alá-fölérendeltségi viszony határozza meg. A munkatársak rendfokozatokat viselnek, büntetőjogilag a katonai ügyészi és igazságszolgáltatási szervek hatáskörébe tartoznak.

3.) Hivatali alkalmazott lehet-e párttag, illetve végezhet-e politikai munkát?

Az 1996. évi XLIII. törvény (Hsztv.) 18. §-a szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az AH hivatásos állományának tagjai párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhatnak és a szolgálati helyen, illetve szolgálati feladat teljesítése közben politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az állomány tagja köteles bejelenteni, ha jelöltként indul az országgyűlési és az önkormányzati választásokon. Jelöltkénti nyilvántartásba vételének időpontjától – továbbá megválasztása esetén annak időtartamára – szolgálati viszonya szünetel, amennyiben nem választják meg, eredeti munkakörében folytathatja pályafutását.

4.) Viselnek a nemzetbiztonsági tisztek fegyvert?

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg. A lőfegyver használatát a nemzetbiztonsági törvény 36. §-a rögzíti, tételesen felsorolva azokat az eseteket, amikor a nemzetbiztonsági tiszt használhatja fegyverét.